loading ...
KEZELD MAGAD
WELLNESS ÉS GYÓGYFÜRDŐ
TŐRTÉNELEM ÉS KEZELÉSEK
FOGLALD LE
Szállást vagy programajánlatot keresel, de nem tudsz dönteni? Szeretnéd megtudni hol vannak még szabad szálláshelyek! Ne vesztegesd az idődet, fordulj hozzánk bizalommal!  
Kérj ajánlatot egyszerre több szállásadótól (max. 6)
Kérj kötetlen ajánlatot irodánktól
HU
ro hu en de
jelenleg
ma
holnap
holnapután
  • ×
    programajánlat
  • esemény
  • ×
    Lei
    Euro
    USD
    HUF

Jobbágytelki esték

Vissza a hírekhez

Télvíz idején, faluhelyen mindig találnak az asszonyok hasznos elfoglaltságot a hosszú estékre. S mivel azt mondják az asszony ember szereti a beszédet, ennek legjobb formája a kalákában történő kézimunkázás. A jobbágytelki asszonyok ezen egy lépéssel tovább haladtak: tevékenységük gyümölcsét a tél végeztével értékesítik, így munkájuk fontos jövedelem kiegészítés is egyben.A nagy régiségnek örvendő kalapkötést, az elődök, céhekbe csoportosulva gyakorolták. A céheket a helybéli családok fogadták be otthonukba, tél végén pedig a kalapkötők bért fizettek a házigazdának, meséli Ila Ildikó, helyi lakos. Ugyancsak tőle tudtuk meg, hogy mára ez a szokás már elhalványult és mindenki egymagában, a közösségtől elszigetelődve fonta a szalma „karikákat”.„2014-ben Nagy Gábor közösségi alkalmakra felajánlotta a csűrjét, amit ki is használtunk: előadások, táncos alkalmak és mulatságok helyszíne lett, ekkor gondoltunk először a kalapkötő céhek hagyományának felelevenítésére. 2014 telén Jobbágytelki Csütörtökök néven futott a kalapkötő program a Jobbágytelki Kulturális Egyesület szervezésében, amire szép számban jelentkeztek is az asszonyok. A csűr jó helyszín, de a kb 25 fős kalapkötő csapatnak kissé nagynak bizonyult, nehéz volt kifűteni. Ma már az Ilaberek házban, gyűlünk össze minden kedden és szerdán -a tél folyamán- délután 5 órától éjszakába nyúló kalapkötögetés, beszélgetés és önfeledt együttlét reményében” – fogalmaz Ila Ildikó. A céheket most is az asszonyok szervezik, Iláék csak a helyszínt biztosítják a helybélieknek, de az arra járó látogatót is szívesen látják. Ha néhány kedves szóra vágynál, kíváncsi vagy az ízes pletykákra vagy csak egyszerűen begyűlt a (szalma)fonnivalód, neked is ott a helyed!

lorem ipsum
lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor
lorem ipsum

loading ...

Jobbágytelki esték

Télvíz idején, faluhelyen mindig találnak az asszonyok hasznos elfoglaltságot a hosszú estékre. S mivel azt mondják az asszony ember szereti a beszédet, ennek legjobb formája a kalákában történő kézimunkázás. A jobbágytelki asszonyok ezen egy lépéssel tovább haladtak: tevékenységük gyümölcsét a tél végeztével értékesítik, így munkájuk fontos jövedelem kiegészítés is egyben.A nagy régiségnek örvendő kalapkötést, az elődök, céhekbe csoportosulva gyakorolták. A céheket a helybéli családok fogadták be otthonukba, tél végén pedig a kalapkötők bért fizettek a házigazdának, meséli Ila Ildikó, helyi lakos. Ugyancsak tőle tudtuk meg, hogy mára ez a szokás már elhalványult és mindenki egymagában, a közösségtől elszigetelődve fonta a szalma „karikákat”.„2014-ben Nagy Gábor közösségi alkalmakra felajánlotta a csűrjét, amit ki is használtunk: előadások, táncos alkalmak és mulatságok helyszíne lett, ekkor gondoltunk először a kalapkötő céhek hagyományának felelevenítésére. 2014 telén Jobbágytelki Csütörtökök néven futott a kalapkötő program a Jobbágytelki Kulturális Egyesület szervezésében, amire szép számban jelentkeztek is az asszonyok. A csűr jó helyszín, de a kb 25 fős kalapkötő csapatnak kissé nagynak bizonyult, nehéz volt kifűteni. Ma már az Ilaberek házban, gyűlünk össze minden kedden és szerdán -a tél folyamán- délután 5 órától éjszakába nyúló kalapkötögetés, beszélgetés és önfeledt együttlét reményében” – fogalmaz Ila Ildikó. A céheket most is az asszonyok szervezik, Iláék csak a helyszínt biztosítják a helybélieknek, de az arra járó látogatót is szívesen látják. Ha néhány kedves szóra vágynál, kíváncsi vagy az ízes pletykákra vagy csak egyszerűen begyűlt a (szalma)fonnivalód, neked is ott a helyed!