loading ...
KEZELD MAGAD
WELLNESS ÉS GYÓGYFÜRDŐ
TŐRTÉNELEM ÉS KEZELÉSEK
FOGLALD LE
Szállást vagy programajánlatot keresel, de nem tudsz dönteni? Szeretnéd megtudni hol vannak még szabad szálláshelyek! Ne vesztegesd az idődet, fordulj hozzánk bizalommal!  
Kérj ajánlatot egyszerre több szállásadótól (max. 6)
Kérj kötetlen ajánlatot irodánktól
HU
ro hu en de
jelenleg
ma
holnap
holnapután
  • ×
    programajánlat
  • esemény
  • ×
    Lei
    Euro
    USD
    HUF

XIV. Magyar TDM Szövetség konferenciájának néhány tanulsága

Vissza a hírekhez

XIV. Magyar TDM Szövetség konferenciájának néhány tanulsága

            150-nél is több résztvevője volt a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség december 2-4. között, Gyulán szervezett konferenciáján. Valószínű, hogy egy adott szervezet organikus fejlődésének, elismertségének köszönhető, továbbá a Magyar TDM Szövetség szakmai súlyát bizonyítja az a tény, hogy részt vett a konferencián számos országos szintű intézmény és turisztikai szakmai szövetség képviselője is. Látszólag - legalábbis több szakmai kérdésben - van konszenzus, nyilván tökéletes egyetértés sosem lesz, de az együttgondolkodás és az érdekegyeztetés alapjai példaértéküen le vannak fektetve.

            Semsei Sándor elnök úr gondolatát emelem ki, amely számunkra - a ,,Székelyföldi Turizmusért Aggodók Társaságának" :D :P - kiindulópontja kell legyen: MEGVAN-E BENNÜNK A STRATÉGIAI GONDOLKODÁS ÉS CSELEKVÉS?!

            Nekünk egymással összehangolt szándékok, döntések meghozatala a legfontosabb, amelyben célunk, Székelyföld desztináció menedzsmentje eléréséhez szükséges lépések kerülnek meghatározásra. A hosszú távú turisztikai versenyképességünk szempontjából elengedhetetlen  a desztinációnkban való stratégiai gondolkodás és cselekvés, a turisztikai térségek vállalatszerű irányítása a partnerség, a profizmus és a hatékony forrásfelhasználás által. Le kell tennünk annak a turizmusirányitási rendszer alapjait, amiből hosszútávon élhetünk. Számunkra a partnerség kialakítása a legnagyobb kihívás, vagyis a közhatalom és a vállalkozói szektor együttműködésének elérése. Számos magyarországi példából láthatjuk ( lásd Gyula, Miskolc, Nyíregyháza), hogy ahol a helyi önkormányzat a megfelelő felkészültséggel és tudással rendelkező szakmai szervezeteket támogatja, ott középtávon (3-5 év) már mérhető eredmények mutathatóak fel. Olyan eredmények, amely a nyugati, profin menedzselt turisztikai desztinációkra emlékeztetnek.

            Semsei Sándor gondolatai szó szerint érvényesek ránk is:

- nem közigazgatási, hanem földrajzi, tájegységi alapon kell rendszert szervezni;

- méretgazdaságosnak kell lenni;

- költséghatékonynak kell lenni;

- ki kell alakítani a rendszer középső szintjeit (térségek);

- partnerségi kapcsolatokat kell kialakítani társszervezetekkel, kormányzati és önkormányzati szereplőkkel.

 

            Véleményem szerin kiemelkedően fontos, hogy minden, székelyföldi turizmusban érintett szolgátató, önkormányzat, szervezet stb. egy közös, szélesebb konzultáció mentén összegezze meglátásait egy rövid dokumentumban, mely kiindulópontként szolgálhat a további tervezés elindításában. Mindezen túl  segíteni kell a közös gondolatok társadalmi elfogadottságát is a hatékony kommunikáció által.  

            A Nemzetstratégiai Kutatóintézet székelyföldi turisztikai szervezeti rendszerének vizsgálata által fény derül jónéhány hiányosságra. Tőzsér Anett (Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság) főosztályvezető közölte a kutatás eredményeit. Ez jó kiindulópont számunkra a stratégiai tervezés folyamatában. Túl sok újdonságot nem mond a tanulmány - hiszen tisztába voltunk ezekkel a tényekkel - viszont ez egy intézet hivatalos kutatása, így vizsgálati eredményeire lehet alapozni, építeni. Lássuk miről is van szó, hol vannak a gyenge pontjaink? Mik a javaslatok a megfogalmazott problémákra?

 

1. Turisztikai szervezetek

- Szervezeti tagság aktivitása kismértékű: a turisztikai szervezetekben kis- vagy közepes az aktivitás.  

- Fejlesztési tervek: hiányos, nincs valós menedzsment szemlélet.

 

2. Finanszírozás

- A források biztosítják a fenntarthatóságot, de nem elegendőek a hatékony szakmai munkához, a megfelelően képzett humán erőforrás foglalkoztatásához.

-  Az idegenforgalmi adó nem jelenik meg bevételi tételek között, holott a pénzügyi fenntarthatósághoz szükséges az IFA bevétel, befizetési fegyelem erősítése, turisztikai célokra visszafordítása.

- IFA kérdésben tájékoztatás hiányossága a szabályozással, mértékkel kapcsolatban.

 

 

3. Együttműködés

 

- Tagságok és együttműködések 2-3 éves múltra tekintenek vissza, nagyobb eredmények a következő években várhatók.

- Gátló tényező: együttműködés még mindig részleges, oka: bizalmatlanság, személyes okok, összetartás hiánya, személyes érdek előtérbe helyezése a közösségi érdekkel szemben. Szükség van szemléletformálásra, tudásbővítésre, szakmai ismeretek átadására, jó példák megismerésére.

 

4. Termékfejlesztés

- Elsősorban a természeti- és az épített környezet rendezése, fejlesztése.

–Jelenlegi állapot, a szolgáltatás színvonala (különösen a higiénia), a turisztikai infrastruktúra kiépültsége hiányos.

–Szükséges lenne szolgáltatáscsomagok kialakítása.

 

5. Marketingkommunikáció

 

- Minden szervezet dolgozik azon, hogy felkeltsék a turisták érdeklődését a vonzerők, szolgáltatások iránt.

- Nem jellemző az összehangolt kommunikációs tevékenység, ad hoc kezdeményezések jellemzők.

- Hiányos az internet használat: ragaszkodnak a hagyományos, offline kommunikációs csatornákhoz. Az online kommunikációs csatornát nem tekintik hivatalos kommunikációs csatornának.

- A kifelé történő kommunikáció még hiányos, többen most indítják el. Fiatal szervezeteknél a belső munkák voltak eddig előtérben. Az online kommunikációs eszközök (honlap, facebook) intenzívebb használata szükséges.

- A kommunikációt „több lábra” kellene állítani, nem csak a magyarországi turisták irányába nyitni”.

 

 

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet tanulmánya javaslatokat is tesz, a jelenlegi állapotok javítására.

 

 

1.Turizmusirányítás, jogszabályi háttér

 

Folyamatos tájékoztatás, jogszabályok egyértelművé tétele, törvénykezés összehangoltsága (jog- és hatáskörök meghatározása).

Idegenforgalmi adó: jogszabály helyi szintű bevezetése, erről szakemberek tájékoztatása.

Civil szféra szerepvállalását állami és megyei szinteken egyaránt erősíteni szükséges.

•Támogatni kell a start-up cégek elindítását, új vállalkozások működését jogszabályokkal könnyíteni kell.

 

 

2. A szervezetek sikeres működésének feltételei

Szervezetek vezetése

Tervezési dokumentumot szükséges elkészíteni.

–Egyértelmű feladat- és felelősség megosztás.

–Felkészült, jó érdekérvényesítő képességű menedzser, megfelelő bérezéssel.

Szervezetek finanszírozása

IFA egyértelmű szabályozása, bevezetése, bevezetés ellenőrzése. 1 lej IFA 50-a adott szervezetbe, 50-a Székelyföldi TDM működésébe történő visszafordítása.

Kiegészítő jövedelmek: üzleti- és kereskedelmi célú tevékenység.

Szervezetek szakmai tevékenysége

Kutatási tevékenység, statisztikai adatgyűjtés: trendek, piaci felmérés, amely orientálja a termékfejlesztést.

Termékfejlesztés: természeti- és kulturális erőforrások hasznosítása, programcsomagok kialakítása, innovatív ötletek, interaktív, új megoldások.

 

2. A szervezetek sikeres működésének feltételei

Szervezetek szakmai tevékenysége

Turisztikai információs irodák működése, marketing tevékenységben betöltött szerepük. Szakmai működés egységesítése, Székelyföldi TDM Szövetség „ernyőszervezet” szerepének erősítése.

Online kommunikációs eszközök a hatékony belső- és külső kommunikációs tevékenység érdekében. Gyors- és naprakész informatikai rendszer kialakítása.

 

Együttműködés és szemléletformálás

–Hatékonyabb információcsere, jobb kommunikáció a szervezeten belül és szervezetek között.

Közösségi érdek előtérbe helyezése a személyes érdekekkel szemben. Jó partnerségi viszony kialakítása.

Képzések, worshopok, szemléletformáló előadások bevezetése.

–Pályázati folyamat: hatékonyabb tájékoztatás, jó példák, jó pályázási gyakorlat.

–Hatékony online kommunikációs eszközök.

 

3. Székelyföldi TDM Szövetség tevékenysége és finanszírozása

•A turisztikai szereplők ebben a szervezetben látják Székelyföld turisztikai fejlesztését.

•Működés feltétele a teljes munkaidőben dolgozó, szakmailag felkészült, jó érdekérvényesítő menedzser.

•Törekedni kell a tudatos tervezésre, a komplex termékfejlesztésre, programcsomagok kialakítására, összehangolt marketingkommunikációs tevékenységre.

•Szervezetek között szorosabb együttműködés szükséges, a közös projekteket ez alapozhatja meg.

Pénzügyi fenntarthatóság:

Tagdíjak, pályázati források, IFA egyaránt szükséges.

Önkormányzati támogatás is javasolható biztos bevételi forrásként.

Közös értékesítési rendszer: turisztikai kártyarendszer, vonzerők, szolgáltatók együttműködése.

Vállalkozói hozzájárulás: nem minden válaszadó javasolta; először eredményeket várnak a szervezettől. Szemléletformálás szükségessége.

Látogatói hozzájárulás: belépőjegy árához kapcsolódna (1-5% vagy 2 lej/fő).

 

            Mindezek fényében elmonhatjuk, hogy megvannak a kiinduláshoz szükséges információk, amely a stratégiai közös gondolkodás, tervezés és cselekvés alapjaivá kell válljanak. Az információ, vagyis az ,,alapanyag" adott mind a szakmai szervezetek, vállalkozói, civil egyesületek, mind a közintézmények számára, a kérdés csak az, hogy együttgondolkodás eredménye lesz-e a ,,végtermék", amely a szakma és közhatalom együttműködésén alapszik, vagy továbbra is látszólag ,,teszi a dolgát mindenki" , csak éppen nem TDM szemlélet szerint.

lorem ipsum
lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor
lorem ipsum

loading ...

XIV. Magyar TDM Szövetség konferenciájának néhány tanulsága

XIV. Magyar TDM Szövetség konferenciájának néhány tanulsága             150-nél is több résztvevője volt a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség december 2-4. között, Gyulán szervezett konferenciáján. Valószínű, hogy egy adott szervezet organikus fejlődésének, elismertségének köszönhető, továbbá a Magyar TDM Szövetség szakmai súlyát bizonyítja az a tény, hogy részt vett a konferencián számos országos szintű intézmény és turisztikai szakmai szövetség képviselője is. Látszólag - legalábbis több szakmai kérdésben - van konszenzus, nyilván tökéletes egyetértés sosem lesz, de az együttgondolkodás és az érdekegyeztetés alapjai példaértéküen le vannak fektetve.             Semsei Sándor elnök úr gondolatát emelem ki, amely számunkra - a ,,Székelyföldi Turizmusért Aggodók Társaságának" :D :P - kiindulópontja kell legyen: MEGVAN-E BENNÜNK A STRATÉGIAI GONDOLKODÁS ÉS CSELEKVÉS?!             Nekünk egymással összehangolt szándékok, döntések meghozatala a legfontosabb, amelyben célunk, Székelyföld desztináció menedzsmentje eléréséhez szükséges lépések kerülnek meghatározásra. A hosszú távú turisztikai versenyképességünk szempontjából elengedhetetlen  a desztinációnkban való stratégiai gondolkodás és cselekvés, a turisztikai térségek vállalatszerű irányítása a partnerség, a profizmus és a hatékony forrásfelhasználás által. Le kell tennünk annak a turizmusirányitási rendszer alapjait, amiből hosszútávon élhetünk. Számunkra a partnerség kialakítása a legnagyobb kihívás, vagyis a közhatalom és a vállalkozói szektor együttműködésének elérése. Számos magyarországi példából láthatjuk ( lásd Gyula, Miskolc, Nyíregyháza), hogy ahol a helyi önkormányzat a megfelelő felkészültséggel és tudással rendelkező szakmai szervezeteket támogatja, ott középtávon (3-5 év) már mérhető eredmények mutathatóak fel. Olyan eredmények, amely a nyugati, profin menedzselt turisztikai desztinációkra emlékeztetnek.             Semsei Sándor gondolatai szó szerint érvényesek ránk is: - nem közigazgatási, hanem földrajzi, tájegységi alapon kell rendszert szervezni; - méretgazdaságosnak kell lenni; - költséghatékonynak kell lenni; - ki kell alakítani a rendszer középső szintjeit (térségek); - partnerségi kapcsolatokat kell kialakítani társszervezetekkel, kormányzati és önkormányzati szereplőkkel.               Véleményem szerin kiemelkedően fontos, hogy minden, székelyföldi turizmusban érintett szolgátató, önkormányzat, szervezet stb. egy közös, szélesebb konzultáció mentén összegezze meglátásait egy rövid dokumentumban, mely kiindulópontként szolgálhat a további tervezés elindításában. Mindezen túl  segíteni kell a közös gondolatok társadalmi elfogadottságát is a hatékony kommunikáció által.               A Nemzetstratégiai Kutatóintézet székelyföldi turisztikai szervezeti rendszerének vizsgálata által fény derül jónéhány hiányosságra. Tőzsér Anett (Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság) főosztályvezető közölte a kutatás eredményeit. Ez jó kiindulópont számunkra a stratégiai tervezés folyamatában. Túl sok újdonságot nem mond a tanulmány - hiszen tisztába voltunk ezekkel a tényekkel - viszont ez egy intézet hivatalos kutatása, így vizsgálati eredményeire lehet alapozni, építeni. Lássuk miről is van szó, hol vannak a gyenge pontjaink? Mik a javaslatok a megfogalmazott problémákra?   1. Turisztikai szervezetek - Szervezeti tagság aktivitása kismértékű: a turisztikai szervezetekben kis- vagy közepes az aktivitás.   - Fejlesztési tervek: hiányos, nincs valós menedzsment szemlélet.   2. Finanszírozás - A források biztosítják a fenntarthatóságot, de nem elegendőek a hatékony szakmai munkához, a megfelelően képzett humán erőforrás foglalkoztatásához. -  Az idegenforgalmi adó nem jelenik meg bevételi tételek között, holott a pénzügyi fenntarthatósághoz szükséges az IFA bevétel, befizetési fegyelem erősítése, turisztikai célokra visszafordítása. - IFA kérdésben tájékoztatás hiányossága a szabályozással, mértékkel kapcsolatban.     3. Együttműködés   - Tagságok és együttműködések 2-3 éves múltra tekintenek vissza, nagyobb eredmények a következő években várhatók. - Gátló tényező: együttműködés még mindig részleges, oka: bizalmatlanság, személyes okok, összetartás hiánya, személyes érdek előtérbe helyezése a közösségi érdekkel szemben. Szükség van szemléletformálásra, tudásbővítésre, szakmai ismeretek átadására, jó példák megismerésére.   4. Termékfejlesztés - Elsősorban a természeti- és az épített környezet rendezése, fejlesztése. –Jelenlegi állapot, a szolgáltatás színvonala (különösen a higiénia), a turisztikai infrastruktúra kiépültsége hiányos. –Szükséges lenne szolgáltatáscsomagok kialakítása.   5. Marketingkommunikáció   - Minden szervezet dolgozik azon, hogy felkeltsék a turisták érdeklődését a vonzerők, szolgáltatások iránt. - Nem jellemző az összehangolt kommunikációs tevékenység, ad hoc kezdeményezések jellemzők. - Hiányos az internet használat: ragaszkodnak a hagyományos, offline kommunikációs csatornákhoz. Az online kommunikációs csatornát nem tekintik hivatalos kommunikációs csatornának. - A kifelé történő kommunikáció még hiányos, többen most indítják el. Fiatal szervezeteknél a belső munkák voltak eddig előtérben. Az online kommunikációs eszközök (honlap, facebook) intenzívebb használata szükséges. - A kommunikációt „több lábra” kellene állítani, nem csak a magyarországi turisták irányába nyitni”.     A Nemzetstratégiai Kutatóintézet tanulmánya javaslatokat is tesz, a jelenlegi állapotok javítására.     1.Turizmusirányítás, jogszabályi háttér   •Folyamatos tájékoztatás, jogszabályok egyértelművé tétele, törvénykezés összehangoltsága (jog- és hatáskörök meghatározása). •Idegenforgalmi adó: jogszabály helyi szintű bevezetése, erről szakemberek tájékoztatása. •Civil szféra szerepvállalását állami és megyei szinteken egyaránt erősíteni szükséges. •Támogatni kell a start-up cégek elindítását, új vállalkozások működését jogszabályokkal könnyíteni kell.     2. A szervezetek sikeres működésének feltételei •Szervezetek vezetése –Tervezési dokumentumot szükséges elkészíteni. –Egyértelmű feladat- és felelősség megosztás. –Felkészült, jó érdekérvényesítő képességű menedzser, megfelelő bérezéssel. •Szervezetek finanszírozása –IFA egyértelmű szabályozása, bevezetése, bevezetés ellenőrzése. 1 lej IFA 50-a adott szervezetbe, 50-a Székelyföldi TDM működésébe történő visszafordítása. –Kiegészítő jövedelmek: üzleti- és kereskedelmi célú tevékenység. •Szervezetek szakmai tevékenysége –Kutatási tevékenység, statisztikai adatgyűjtés: trendek, piaci felmérés, amely orientálja a termékfejlesztést. –Termékfejlesztés: természeti- és kulturális erőforrások hasznosítása, programcsomagok kialakítása, innovatív ötletek, interaktív, új megoldások.   2. A szervezetek sikeres működésének feltételei •Szervezetek szakmai tevékenysége –Turisztikai információs irodák működése, marketing tevékenységben betöltött szerepük. Szakmai működés egységesítése, Székelyföldi TDM Szövetség „ernyőszervezet” szerepének erősítése. –Online kommunikációs eszközök a hatékony belső- és külső kommunikációs tevékenység érdekében. Gyors- és naprakész informatikai rendszer kialakítása.   •Együttműködés és szemléletformálás –Hatékonyabb információcsere, jobb kommunikáció a szervezeten belül és szervezetek között. –Közösségi érdek előtérbe helyezése a személyes érdekekkel szemben. Jó partnerségi viszony kialakítása. –Képzések, worshopok, szemléletformáló előadások bevezetése. –Pályázati folyamat: hatékonyabb tájékoztatás, jó példák, jó pályázási gyakorlat. –Hatékony online kommunikációs eszközök.   3. Székelyföldi TDM Szövetség tevékenysége és finanszírozása •A turisztikai szereplők ebben a szervezetben látják Székelyföld turisztikai fejlesztését. •Működés feltétele a teljes munkaidőben dolgozó, szakmailag felkészült, jó érdekérvényesítő menedzser. •Törekedni kell a tudatos tervezésre, a komplex termékfejlesztésre, programcsomagok kialakítására, összehangolt marketingkommunikációs tevékenységre. •Szervezetek között szorosabb együttműködés szükséges, a közös projekteket ez alapozhatja meg. •Pénzügyi fenntarthatóság: –Tagdíjak, pályázati források, IFA egyaránt szükséges. –Önkormányzati támogatás is javasolható biztos bevételi forrásként. –Közös értékesítési rendszer: turisztikai kártyarendszer, vonzerők, szolgáltatók együttműködése. –Vállalkozói hozzájárulás: nem minden válaszadó javasolta; először eredményeket várnak a szervezettől. Szemléletformálás szükségessége. –Látogatói hozzájárulás: belépőjegy árához kapcsolódna (1-5% vagy 2 lej/fő).               Mindezek fényében elmonhatjuk, hogy megvannak a kiinduláshoz szükséges információk, amely a stratégiai közös gondolkodás, tervezés és cselekvés alapjaivá kell válljanak. Az információ, vagyis az ,,alapanyag" adott mind a szakmai szervezetek, vállalkozói, civil egyesületek, mind a közintézmények számára, a kérdés csak az, hogy együttgondolkodás eredménye lesz-e a ,,végtermék", amely a szakma és közhatalom együttműködésén alapszik, vagy továbbra is látszólag ,,teszi a dolgát mindenki" , csak éppen nem TDM szemlélet szerint.